Note: | Project Gutenberg has the other part of this work. Part I: see http://www.gutenberg.org/files/56723/56723-h/56723-h.htm |
A tartalomjegyzék a 346. oldalontalálható.
Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.com/books?id=QfhiAAAAMAAJ.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.
Az ünnepélyek harmadik napját elfoglalta egy igen istenesmulatság: a templomszentelés.
A megboldogult nagynéne egy fogadalmi templomot építtetettKordiczán, még pedig kívül a falún; mert oda, az akkori rongyosviskók közé a költséges templom nem illett volna. Azt mondják, hogykétszázezer forintba került. Bálvándy annyival kevesebb pénztörökölt nagynénjétől. – Barátai azzal szokták fenyegetni, hogy «jólviseld magadat! mert ha a nagynénéd megtudja, hogy gonoszkodol, mégegy templomot építtet!»
A kegyes úrhölgy azonban nem érte meg, hogy ájtatos építményétfölszenteltesse, s e feladat unokaöcscsére jutott, meg is történtegy füst alatt a statutió alkalmával.
Kálmán csakugyan ott töltötte az éjt a szinészek sátorában s ottaludt velük együtt a bükklevélből vetett ágyon.
Reggel korán felkölté Bányaváry alvó barátját.
– Ébredj! Aurora musis amica! A hajnal a múzsák barátja! mondáhajdani praeceptorunk. Viszonozzuk a barátságát. Ez a nap ünnepnapnekünk. Hallod, már harangoznak! De odakinn az erdőkben is szól azerdők harangja, a kakuk. Mi nem megyünk a templom-szentelésre. Mitkeresnél otta