A tartalomjegyzék a 307. oldalontalálható.
Eötvös KárolyMunkái
xix. kötet
(Erzsébet magyar királyné s osztrák császárnééletét 1898. évi szeptemberben orgyilkos keze oltotta ki. KisJózsef a költő megkért: irjak hetilapja számára emléksort. Errefelelet ez a kis czikk.)
Kedves barátom!
Megkértél: irjak valamit Erzsébet királynéról. Magyarpolitikusnak nehéz e fönséges alakról irni. Egész könyvet könnyülenne, pár czikkecskét igen nehéz.
A korona csodálatos ékszer. Nemcsak ragyog, de melegit is.Nemcsak uralkodik, de vonz is. Hatása egészen hasonló eszményiszépségü szűz hajadon tekintetének hatásához. De hát a korona milyhatalom akkor: a mikor eszményi szépségü nő homlokán ragyog? A ki emellett még hű feleség és jó anya is?
Renan azt mondja, hogy pár fiatal nő hite és rajongó szerelmealkotta meg a keresztyénséget. Nem tudom. A világtörténet csakférfiakat fogad el a vallások alapitói gyanánt. De a ki avilágtörténetet ismeri, az tudja abból, a nagy és nemeslelkü férfitudja saját életéből is, hogy a női alak fensége meg nemhatározható és el nem hihető hatalmat tud gyakorolni egyesekre,nemzetekre, korszakokra. -2-
Százötven év előtt borzasztó indulatok dulták annak szivét, a kijó magyar volt.
Idegenek lettek urrá a nemzeten. Elfajzásnak indult a nemességlegmagasb rétege. Katona, pap, udvari ember, méltóságok kegyeltje,szolga, alázatos kéregető, hitehagyott vagy fajtagadó lett, a kikönnyen vagy kényelmesen akart élni, de koldussá vagy bujdosóvákellett lenni annak, a ki megtörni nem tudott s németté, a ki élnis nemzetségében még virágozni akart.
Pedig élt még, noha aggon, az a nemzedék, mely a szabadságkurucz lobogóinak árnyékában Brassótól Pozsonyig verte a királyseregeit. Élt és keserü honfi indulat forrt és habzott szivében. Ésélt a bujdosók serege a Márvány-tenger