A tartalomjegyzék a 317. oldalontalálható.
Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.com/books?id=gNo8AAAAYAAJ.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.
Ambrus ZoltánMunkái
xii. kötet.
Hofmann úr egy keddi napon érkezett meg Romániából, a két kisleányával és azzal a csinos összeggel, a mely az építő-munkálatokbefejezése után járt neki. A feleségét nem hozta magával; aztotthagyta, a földben.
Szerdától szombatig, egész nap a nagyvállalkozóknál és az államiintézetekben szaladgált, hogy uj alkalmazást kapjon. Ez volt alegsürgősebb dolga; már rövid ideig se tudott tétlenül élni.
De vasárnapról nem akarta elhagyni, hogy meglátogassa azanyját.
Elmult tizenöt éve, hogy nem látta; azóta, hogy kiköltözöttRomániába. Akkor is mindössze kétszer látogathatta meg, mert alighogy megjött Amerikából, máris el kellett foglalnia a romániaialkalmazást. Tizenöt év nagy idő; azóta az anyja igenmegöregedhetett. És az utolsó hónapokban nem a legjobb hírekérkeztek róla. Hogy csak megvan; jár-kel, jól eszik, jól alszik, dea szellemi tehetségei nagyon megfogyatkoztak, az emlékezetétpéldául nagyrészben elvesztette.
A sógorasszony levele nem mondott ennél többet. -4-
Hát bizony az öregasszony már hetvenöt éves. Szép kor, nagy kor;nem csoda, hogy nem egészen egészséges. És hogy nem igen emlékezik?Hát nem sokkal rosszabb volna, ha nem tudna járni, vagy fájdalmaivolnának? Hogy csak a szellemi tehetség