Megjegyzések:
A tartalomjegyzék a 187. oldalontalálható.
Az eredeti képek elérhetők innen: https://hdl.handle.net/2027/inu.30000007716396.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.
SZINDBÁD UTAZÁSAI
IRTA
KRÚDY GYULA
BUDAPEST, 1912.
SINGER ÉS WOLFNERKIADÁSA
Minden jog fentartva.
HUNGARIA KÖNYVNYOMDABUDAPEST.
SZINDBÁDUTAZÁSAI
Ifju évek.
A podolini kolostorban, – gondolta magában egyszer egy őszesférfiu, éjszaka, őszfelé, odakint a háztetőkön ködből valókéményseprők jártak a nedves holdfényben, – volt, vagy van egy régikép, a képen torzonborz ember, a bajusza boglyasan felfelékunkorodó, mint a hősöké, a szakálla tömör és rozsdaszinü, minthaegy göndörhaju nő vöröslő hajából való volna, a szeme két karika,benne hosszukás, világoskék szemgolyó, az arca pedig piros, mint abor fénye napos téli délen a fehér asztalon: ez volt hercegLubomirski.
Ki volt, mi volt a herceg, mielőtt kopottas, aranyozott rámákközött elfoglalta volna helyét a régi kolostorban? – ez szorosannem tartozik e történethez. Elég az hozzá, hogy ott volt, abolthajtás alatt a falon, amelynek lehullott vakolatán még itt-ottlátszottak nyomai a falra föstött képeknek, amelyeken a régenmegholt -6- szentek játszadoznak egymás között. SzentAnna egy kis zsámolyon üldögélt, az arcát megérintette a régiség,csak két fakó szeme tekintgetett kérdőleg a diákokra, akik afolyosó kockakövein csizmában kopogtak. Mintha állandóan a leckékmegtanulásáról tudakozódott volna a szent asszony. György sárkányátöldökölte, – a középen helyet foglalt Lubomirski ur.
A kolostorban sok ingyenes növendék volt és a derék papokállandóan a karikaszemü herceggel riasztgatták a növendékeket.
A herceg hajdanában szép kerekre faragott kockakövekkel járultaz áhitat terjesztéséhez, midőn a kolostort épitették és ezen aréven a túlvilágról is beleszólása volt a hanyag diákokmegintésébe. A szegény tót fiuk, akik az egyenesre nőtt fenyőerdőkközül a kolostor vastag falai közé kerültek, tisztelettudóanemelték meg a sapkájukat a pirosbor-arcszinü Lubomirski előtt.
A podolini kisasszonyok, akik gyónni jártak a papokhoz, mezeivirágot tűztek a herceg rámájába és az asszonyok, akik egy pár százév előtt csupa vörösszakállu és torzonborz külsejü gyermekekethoztak a világra, éppen ugy imádkoztak a herceg képe előtt, mint atöbbi szentek képeinél. (Bizonyára elfelejtették már, hogy jó párszáz esztendővel ezelőtt a herceg szivesen lehuzta kezéről abivalybőr keztyűt, ha fehérnép térdepelt lábához. De most már sohatöbbé nem huzza le a keztyűt.) -7-
Ilyenformán még halottaiban is Lubomirski volt az első úr avároskában, a