A tartalomjegyzék a 321. oldalontalálható.
Eötvös KárolyMunkái
xii. kötet
(Az első biztos jelenségek. – Sarf Móriczot nemtudom kiszabaditani. – A csonkafűzesi szakértők munkájában nembiztam. – E munka ellenkezik a tárgyi tünetekkel. – A tünetek és atömeg. – Mit tehetek ellene? – A vérvád különös természete. –Trajtler Soma orvostudor.)
Az 1882-ik év szeptember havának elején még köd és éjszaka födteel szemeim elől a vérvád részleteit. Még semmit se tudtambizonyosan. A vizsgálat rejtelmeit a hivatali titok példátlanszigora őrizte. Ezekből csak annyi látott napvilágot, a mennyi avádlottak bünösségét bizonyitotta. A társadalom napról-napramélyebben győződött meg e bünösségről. Az áltetem usztatásábanéppen senki sem kételkedett már.
Csak imitt-amott fénylett előttem egy-egy kis sugár.
Kozma királyi főügyész ott járt Nyiregyházán s a kis SarfMóriczot kikergette a fogházból. Nem engedte tovább is ott őrizniés tartani. Ám az alispán megyei huszárjai ott várták agyerek-tanut a fogház ajtajában. -2- S elcsipték rögtön, mint afecske a bogarat. S vitték a vármegye házába, Henter Antal várnagykezébe. Itt még jobban elzárták a fiut a világtól. Istenért selehetett vele értekezni.
Hogy ily féltékenyen őrizték: nagy jelentőségü tünet volt ez énelőttem.
Ha volna több tanu, ha volna több erősség a vérvádra: akkor nemőriznék úgy a gyereket. Ezzel tisztában voltam. Ok nélkültörvénytelen erőszakot nem csinál a hatóság. A tanu elzárásatörvénytelen erőszak. Erre