Történik ma; a második felvonás három héttel azelső után. -4-
(Egy nem nagy, nem éppen pompásnak berendezettkastély hallja. Van benne íróasztal, fegyverállvány, zongora,karosszék-gruppok stb. Hátul üvegfal, rajta túl veranda. Jobbra ésbalra hátul, folyosóra nyíló ajtók. A veranda a parkra néz, aparkon túl szelíd hegyi táj.)
(Ebéd után. Feketekávés csészék az asztalokon,szivarok, cigaretták.)
Stefi gróf (bele van omolva egy karosszékbe és csak azillendőség gátolja meg benne, hogy hosszúra nyujtott lábait fel nerakja egy diványra).
Anna (a verandán ül – az üvegfalon át látható – ésolvas).
László gróf, Emma grófnő és Kürt (elől, a jobboldalonülnek, egy ujságokkal megrakott asztal körül. Olvasnak ésbeszélgetnek).
Kürt (halkan László grófhoz): Nem mondod meg?
László gróf (mosolyogva int nem-et, halkan): Nem.
Ferenc gróf (átjön a hallon, megáll a hármas társaságelőtt): Mihályék még mindég nincsenek itt!
László gróf: Igen… nincsenek… -6-
Ferenc gróf (ránéz Emma grófnőre): Azt táviratozták, hogyebéd után itt lesznek.
Emma grófnő (mentegetődzve): Igen, csakugyan azttáviratozták.
Ferenc gróf: Mi már egy félórája, hogy megebédeltünk ésmég mindig nincsenek itt.
Stefi gróf (megszólal a karosszék mélyéről): Ők biztosanaz ő ebédjükre gondoltak, nem a mienkre és most talán még csak alevesnél tartanak. (Fenyegető, rendreutasító pillantások érik;visszadől és nagy füstfelhő mögé rejtőzik.)
Ferenc gróf (jupiteri pillantással fordul el tőle): Miértnincsenek még itt?
Kürt (nyugodtan, mindig nagyon nyugodtan beszél, szinteegyhangon, halkan, mozdulatlan arccal): Bizonyosan a vonatkésik.
Ferenc gróf (fenyegetően): A vonat!
Kürt: Igen.
Ferenc gróf: Ez már a mult héten is megtörtént.
Kürt: Igen… én nem tehetek róla… ez meg szokotttörténni.
Ferenc gróf: A vonat! Ön azt mondja, a vonat? Egyszer márodalent Cserháton is egy órahosszat kellett rá várnom.
Stefi gróf: Az más vonat volt. (Szemrehányópillantások.)
Ferenc gróf: A vonat! Én ezt nem fogom türni