A tartalomjegyzék a 315. oldalontalálható.
Ambrus ZoltánMunkái
viii. kötet.
– Keresd az asszonyt!…
Mikor két úr – két ragyogó czilinder (ugyanattól a kalapostól),két gyönyörü ing-pánczél (ugyanattól a divatárustól), s kétandalítóan szabott kabát (ugyanattól az uzsorástól) – Budakeszenvagy Rákospalotán három pár golyót küldözget egymásra, s az egyikszépen himzett, fehér ingen egyszerre csak kivirul az úribecsületérzés piros rózsája: a négy kerekfejü, monoklisbecsület-ügyvivő, a ki az imént oly kápráztató hidegvérüségetfejtett ki a másik kettő bőrére, meg a két bőr-táskás, feketeszakállu, orvosnak nevezett komédiás, a ki ugyanattól a tanártólellesett nyugalommal nézte végig az úri viaskodást, körülveszi asebesültet, egy kicsit foglalatoskodik vagy a helyzethez illőtartózkodással szerencsétlenkedik körülötte, aztán kocsira ül,elhajtat a Körbe, s ha csak ujságiróval nem találkozik, a kinektermészetesen semmiféle részlettel nem maradhat adósa, a temérdekkérdezősködésre rendesen csak ezt a lapos pillantásokkal kisértmondatot adja feleletül:
– Keresd az asszonyt.
És keresik az asszonyt. Nemcsak keresik, hanem meg is találják.Ma például egy szende, álmos -4- asszonyka személyében, a ki az ő magashomloku, nyilt arczu, szépen szónokló urát templomi csöndben ottcsalja meg, a hol éri, s a ki mindegyik udvarlóját úgy hívja, hogy:»Egyetlen kutyám!«; holnap talán egy villogó tekintetű tündéralakjában, a ki a hányszor elbukik, mindannyiszor magasabbtársaságba bukik, a ki az egész országban a legtöbb tűzzeltánczolja a csárdást, s a ki, végezetül, hivatásszerüen űzi azoknaka férfiaknak az elbolondítását, a kiknek nincs más foglalkozásuk,mint hogy koronkint el- és megbolonduljanak.
Második példa:
M