A tartalomjegyzék a 187. oldalontalálható.
Az eredeti képek elérhetők innen: https://hdl.handle.net/2027/nyp.33433089892305.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.
ACIKLÁMEN
BIRÓ LAJOS
BUDAPEST 1914
SINGER ÉS WOLFNERKIADÁSA
VI., Andrássy-út16.
Minden jogot fentartunk
BUDAPESTI HIRLAPNYOMDÁJA.
– Egy mindennapi kislány története. –
A kislány most négy éves. Kedves, csinos okos; de nem mesebeliprinceszke és nem világraszóló csodagyerek. Egy nyolc éves kisbarátnőjétől pár hét alatt megtanult olvasni, ami figyelemreméltóértelemre, erős kis koponyára vall, de amit végre az apai szív semkürtölhet páratlan esemény és nagy diadal gyanánt világgá. Két nagybarna szeme álmodozva és mosolyogva ragyog bele a világba, de drágabarna fejének megcsodálására azért apai büszkeségem sem hivogathatnézőközönséget. A világnak minden dolga iránt érdeklődik már éshihetetlen fontoskodással bele is szól minden dologba, de mindentösszevéve, semmi különös nincs rajta. Kedves kis bogárka, gyöngédasszonybimbó, leendő feleség, leendő anya, olyan, mint a többi, egyegészen normális, semmiképpen sem különös, kedves, mindennapikislány. -6-
Történt azonban vele, hogy kapott valakitől egy cserépcikláment. A ciklámen nem valami nagydíszü növény; ez a fajának isjelentéktelen példánya volt: bágyadozó, vékonyszáru, gyengécske.Jól kell gondozni, akkor majd erőre kap.
A kislány télen csak a bábuival szokott játszani, nagybaba-hadával, amelyből mindegyik nevet kapott természetesen ésamelyet ő – csodálatos módon – a gyerekei hadának szokott nevezni:„A gyerekeim.“ Hogyan szokott rá, már nem is tudjuk. Két éves koraóta így híjja őket. Ha valaki – vendég, rokon – a saját, élőgyerekeiről beszél, ő sem mulasztja el megjegyezni: Bizony, bizony…az én gyerekeim is olyan rosszak… annyi a bajom velük. Hajlik, mintmondtam, a fontoskodásra; talán így is szokott rá, hogy ő is agyerekeiről beszéljen a babái helyett.
A „gyerekeivel“ tehát sok baja volt; de mindez semmi ahhoz a sokgondhoz és bajhoz képest, amelyet a ciklámen szerzett neki. Aciklámen élőlény volt, a gondozásra valóban rászoruló és agondozást meg is jutalmazó. A ciklámennek táplálkoznia kell; nemszabad az embernek egyetlenegy napot sem elmulasztania… „kapott“-emár vizet a ciklámen „adjunk“ vizet a ciklámennek; a ciklámenen párnap alatt meg is látszik a gondozás: már nem bágyadozó, fölüdült,nő, vastagodik, finom fejét lassan az ablak felé, a fény, avilágosság, a téli nap melege felé fordítja… Ez a fölfedezésegészen elragadta a kislányt. A ciklámen valóban élőlény; szereti avilágosságot, várja a táplálékot; várja, tehát nyilván hálás isérte. -7-
A kislány egészen a maga ügyévé teszi a ciklámen ügyét; alegkedvesebb „gyerekénél“ is kedvesebb neki a ciklámen; mikor ittaz ideje, viszi a vízzel tele kannát és gondosan meglocsolj