A tartalomjegyzék a 319. oldalontalálható.
Eötvös KárolyMunkái
xx. kötet
(Szónokaink összegyüjtött beszédei. – Nemelterjedt nemzeti olvasmányok. – Hány nyilvános beszédet tartottaméletemben? – Mik az okaim arra, hogy beszédeim egy részét kiadjam?– Az én nemzedékem. – Az én életem feladata.)
Beszédeimből egy kötetnyit adok ezuttal a nagyközönség kezébe.Nyájas olvasóimnak módjukban áll nyilvános beszédeimben napvilágrajött szellemi munkásságom gyümölcseit is megtekinteni, olvasgatni sbirálgatni.
Kétségem van, vajjon nem elbizakodás-e, nem vakmerőség-eösszegyüjtött beszédeket tenni a közönség elé? Ez a kérdés nemelméleti, sőt a mi irodalmi és műveltségi viszonyaink közt igen isgyakorlati.
Voltak állami közéletünk jeles férfiai közt kiváló szónokok.Kevés szónok beszédeit gyüjtötték össze az élők vagy a hivek vagyaz örökösök. Wesselényi Miklós, felső-bükki Nagy Pál, ifjabb BaloghJános, Szemere Bertalan, Klauzál Gábor, Szilágyi Dezső beszédeihezpéldául csak a történet és az irodalom buvárainak vesződségesmunkásságával lehet eljutni. Kossuth és Széchenyi beszédeit mostgyüjtögetik, most -2- rendezik sajtó alá. Miként várhatnók, hogyoly férfiak gyüjteményes beszédeit fölkarolná a nagyközönség, akiknek neve nem korszakjelző, habár egykor közéletünk hatalmasalakjai voltak is?
De kétségeim főforrása még se ez a körülmény, hanem egészen más.Ime, hogy másokat ne emlitsek, báró Eötvös József, idősb grófAndrássy Gyula s gróf Apponyi Albert beszédei gondos átnézés utángyüjteményekben állnak a nemzet előtt. Vajjon nemzeti olvasmányok-eezek? Nem! Vajjon osztályok vagy széles néprétegek vagy tanulóifjuságok gyönyörüség vagy okulás végett vagy követendő példakéntmindennapi olvasmánynak tekintik-e ezeket? Fájdalommal kellmegvallanunk: nem!
Okát ne keressük. Könnyedén és gyorsan az okot megváltoztatniugy se tudnók. Én csak