A tartalomjegyzék a 103. oldalontalálható.
Néhány kis, vidám és tragikus történet következik itt abból azéletből, amit az emberek a szerelmeskedésen kívül folytatnak.
Bizonyos korszakig, mondjuk az aranyszőlő-illatú negyvenedikéletévig, nem igen törődnek az írók egyéb mondanivalóval, mint aszerelmi hangokkal. Legfontosabbnak látszik: a nők éjszeme és alovag boldogtalansága; nem egyszer a férjhezmenés vagy megházasodáskörül telik el az írói képzelet; máskor csak házasságtörőhisztérikák és kicsapongó latrok érdeklik a mosdatlan tollast.
„Hiszen szép a szerelem, – mondta például Kálnay László, akinekállandóan két-három felesége volt, persze, balkézről; cvikkeres,mélyhangú és kalucsnis férfiú volt, a pecsétgyűrűt a mutatóujjánhordta, mintha a nőket is hitelesíteni lehetne, mint a hordókat, –de a legszebb kisasszonyt sem lehet legelni küldeni.“ Igy szólt ésa huszonegyes játékban nem egyszer előhívta tizenkilencre az alsót,különösen akkor, ha arcfehérítő szappanra, kis téli ködmönre, vagybábaasszonyra volt szükségük a nőknek.
A később következő történetkékre némelyek mondhatják majd, hogyaz író késő vénségében fogalmazta őket, midőn cinikus volt, mintegy beretválatlan szerzetes és a szentimentális szerelemnek-4-már annyit sem hitt, mint a sárgarigónak. Pá, szerelem, teelzsuppolt vándorkomédiás; pá, őrjítő vágy, melynek jelenlétébenúgy szaladgált az alulírott, mint a kandúr, amelynek farkára égőpapirost kötnek.
Hangzatok, amelyek a női nevekből kicsendülnek, Isten veletek.Az Irmák budai télszagú neve, az Arankák strucctollas, legyezőslengése, a Máriák égfelé fordított szemfehére, a Katinkákaffektálása, Juditok bibliai, színészkedő szenvedélye, Sárákanyáskodó, de erőszakos csókja, a Margitok apácásan kopogócipősarka a hátunk mögött, női nevek álmodozó varázsa, – Istenveletek. Ezentúl csak bor- és dohányszagú férfineveket vetpapirosra a költő.
Elkövetkezik az életkor, midőn bizonyos közmondásokhoz igazodika férfiú.
Igy, például, mondogatni kezdi, hogy csak a vagabundok soványak,rendes ember hasat ereszt. Egy kecsege-formájú férfiú sohasem leheta legjobb ügyvéd vagy a legbölcsebb bíró. Magassarkú cipőt csak aparkett-táncosok viselnek. Színes nyakkendőt csak a pénztelencsirkefogók. Krémszínű nadrágot a pesti csepürágók. És holdvilágnálcsak az elvetemült perszonák bolyonganak hozzájuk illő ifjúbetyárok karján, valamint a muzsikus-cigányok, akiknek ez akeresetük. Aki az éjszakát álmatlanul tölti, annak előbb-utóbbrossz vége lesz. És csak a borbélysegédek írnak szerelmes levelet.Futóbolond epekedik elérhetetlen nő csókja után. Semmittévő ésműveletlen ember fecsérli idejét a nőknek való céltalan udvarlásra.Csirkeagyvelejű férfiú az, aki megelégszik az életből, annakjavaiból a nők csacskaságával, emlékbe adott hajával, elcsentzsebkendőjével, elfelejtett fehérneműjével, kézszorításával,hangjával, felejthetetlen pillantásával. Okos embernek -5- tudni kell,hogy a nők sokkal gyengébbek, mint a férfiak: az álma