Note: | Images of the original pages are available through HathiTrust Digital Library. See https://hdl.handle.net/2027/nyp.33433045376567 |
A tartalomjegyzék a 241. oldalontalálható.
Margitvára a Duna mentén feküdt és a Merseházyak kastélyán kívülcsupán néhány viskó húzódott meg a parton. Aranymosó parasztoklaktak ott, a kik még Mária Terézia királynőtől kaptak engedelmet,hogy a Dunából aranyat halásszanak, midőn a kegyes királynőMargitvárott mulatott.
A kastélyt kívül lőrések és bástyák védték, a felvonóhídnakugyanazon szerkezete volt, mint Zsigmond király idejében és aMerseházy grófok mindig passziójukat lelték abban, hogy a cselédség– a vár népe – középkorias öltözetben szolgáljon a kastélyban.
Bár csak évente egyszer szokott lenni vadászat a kastélytkörülvevő rengetegben, a várnagy -4- minden este felvonta a hidat ésa kapus megfújta a kürtöt, holott ezt nem igen hallotta más, mint aszarvasok.
A legközelebbi plebániáról néha eljött a pap és misét mondott akastély kápolnájában az elhalt Merseházyakért, valamint a várnépáhítatának öregbítésére.
A szobákat állandóan szellőztették, télen fűtöttek, minthamindig közelegne az uraság és a szobalányok és inasok takarítottak.Letörölték a képek aranyrámáit és a piros szőnyeget kiporolták alépcsőházban.
Semmi nagyobb előkészületet nem okozott tehát Milfay Olivérmegérkezése, a ki Merseházy gróftól engedelmet kapott, hogyhátralevő életét a margitvári kastélyban nyugalomban és békébeneltölthesse.
Poroszkai uram, – a kinek már a szépapja is várnagy voltMargitvárott, – elmagyarázta a vendégnek a keletre és délre fekvőszobák előnyét, hátrányát. Leginkább az úgynevezett Mária-Terézialakosztályt ajánlotta figyelmébe, a hol a nagy királynő egy éjszakameghált. Az ágy és a bútorok ugyanazok, a piros selyemmel behúzottfalról rózsaszinű arczczal, fehér parókával, virágos szoknyábannézegetett alá a -5- császárnő, míg szemben vele az ifjú Józsefcsászár keskeny arcza figyelte a látogatót.
A széles diófaágyat megtapogatta Milfay Olivér, a karosszékeketkipróbálta és a kopott aranyozású fürdőkádat szemügyre vette.
– Igen, itt megmaradhatok, – mondta egykedvűen.
A kandallóban, a melyet egy márványból faragott szarvasvadászatdíszített, nagy lánggal égett a margitvári uradalom fája. Míg azéjjeliszekrényen, a rózsaszinű gyertyák mellett még ott feküdt amakönyvecske, a mit a királynő elalvás előtt olvasgatott.
Milfay a kezébe vette a könyvet, német versek voltak benne, irtaD. Augustiner. A c