A tartalomjegyzék a 290. oldalontalálható.
Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.com/books?id=DeNkAAAAMAAJ.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.
«Megköltés»: ez megint új szó. Én csináltam. Azért csináltam,mert eddig nem volt, s szükség volt rá. Irókra nézve ez műszakikifejezés. Meghatározója annak az agyműködésnek, a míg az iró egyalapeszméből, a mit tárgyul elfogadott, egy egész művetmegalkot.
A magyar nyelvben igen szerencsés szó az, hogy «költ», mertkétféle értelmet fejez ki tökéletesen: azt, hogy «dichtet» és azt,hogy «brütet». S ez a kettő az irói működésnél együtt jár.
Kissé mókás helyzet ugyan, ha elképzeljük, hogy ül az aromantikus tollas azon a tikgömbön,1)saját fantáziája melegével iparkodva azt kikölteni, s maga semtudja, hogy mi lesz belőle, ha kikel? Talán kakuk? vagy épenlidércz? (baziliszk). A realisztikus tollas márkomolyabban végzi: ő a tapasztalat, az életismeret egyiptomikemenczéjébe rakja be az eszmetojását, a minek a héjára már rá vanirva a név: «Créve cœur», a hévmérő szerint aláfűt s bizonyosraműködik.
Hát én a galamboktól vettem a példát. A galambköltésnélfelváltja egymást a nő és a hím a fészken. A nő a fantázia, a hím atapasztalat, az emlékezet, az itélő ész. Ezeknek együtt kell az újkölteményt életre melengetni.
Ha lehet a galamb vallási szent jelvény, miért ne lehetne épenolyan szent jelvénye a költészetnek is. -2-
Pusztán fantáziával lehet irni szép meséket; fantázia nélküllehet irni remek korrajzokat; de a regényirásnál egyesülni kellmind a kettőnek. A regényirónak érezni is kell, tudniis kell, ébren is kell látni, álmodni is kelltudni. Ez az én elméletem.
Első kisérletemnél, mikor a «Hétköznapok»-at irtam, hol aképzelem, hol az életismeret ragadta magával a másikat, s azerősebb önkényével vitte magával pusztákon, ingoványokon,szalonokon, csárdákon és emberi szenvedélyeken keresztül, a merreneki tetszett.
Késő