Megjegyzések:
A tartalomjegyzék a 238. oldalontalálható.
Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.com/books?id=k-hkAAAAMAAJ.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.
JÓKAI MÓR
ÖSSZES MŰVEI
NEMZETI KIADÁS
LXVIII. KÖTET
SZERETVE MIND A VÉRPADIG.II.
BUDAPEST
RÉVAI TESTVÉREKKIADÁSA
1897
SZERETVE MIND A VÉRPADIG
TÖRTÉNETI REGÉNY ARÁKÓCZY-KORBÓL
IRTA
JÓKAI MÓR
II. RÉSZ
BUDAPEST
RÉVAI TESTVÉREKTULAJDONA
1897
A VAK LÖVÉSEK.
Ocskay mindenféle mámor-undorra ébredt fel. Kellemetlen érzésekmind: a bor mámorának, a gyönyör mámorának és a dicsőség mámoránakaz undora. Ocskay együtt érezte mind a hármat. Az egyiket a hátábanérezte, a másikat a szivében, az utolsót, hahj! azt az egészvalójában!
Szép mulatság várt rá odakünn a «platz»-on.
Jött a vert had mindenfelülről: gyalog és lovas egyszerre. Agyalogok még jobban tudnak futni, mint a lovasok. Volt ott ezerember is egyrakáson, de abból tíz nem tartozott egy ezredhez. Kékhajdu, zöld hajdu, sárga huszár, veres huszár, palotás, dragonyos,pattantyús, összevissza. Zászló egy sem, tiszt sehol. Lármáznitudtak minden nyelven, magyarul, tótul, lengyelül, svédül, németül;de hallani nem akartak semmi nyelven. Valami rendet csinálniközöttük, arról szó sem volt. Nem is lett volna kivel. A kiketJávorka az éjjel az Isztriczén fekvő Ocskay-ezredből lóra tudottültetni, alig tesz két századot. Azokkal a futó vert hadat fel nemlehet tartani: inkább attól kellett félni, nehogy azokat is magávalragadja. A nagy vészlármájukkal a futók már eddig is demoralizáltakmindenkit, a ki utjokba esett. Azt hiresztelték, hogy harminczezernémet jön a sarkukban aztán mágneses golyóbissal lövöldöz, hogyminden golyó emberbe talál.
Aztán éhesek voltak pogány módon. Tegnap óta egy -2- harapást nemettek. A prófont is mind ott veszett Trencsén alatt. Valahánycsapat jött, az mind oda tódult Ocskayhoz a kastélyba s kenyeret,húst, bort követelt.
Ocskay szidta őket, mint a jégeső.
– Hát koldusbiró vagyok én? Ott volt előttetek az ellenség, mértnem ettétek meg? A hol dolgoztatok, ott kérjétek az ebédet.
Hanem a kurucz atyafiak egészen eltérő véleményen voltak. Nekikha nem adnak, vesznek maguk. Délig tele volt minden házmarodeurökkel; félő volt, hogy estig szőröstül-bőröstül feleszik azegész falut.
Ocskay megkisérlé eg