Megjegyzés:
A tartalomjegyzék a 249. oldalontalálható.
TONELLISÁNDOR
SZEGED, 1925
DÉLMAGYARORSZÁG HIRLAP- ÉSNYOMDAVÁLLALAT RT
KIADÁSA
DélmagyarországHirlap- és Nyomdavállalat rt., Szeged.
FIAIMNAK
„Az 1321-ik esztendőben halt meg Romagnának Ravenna városában afirenzei Dante Alighieri a da Polenta urak szolgálatában, velenceikövetségéből való visszatérte után s költőhöz és nagy bölcsészhezillő öltözetben nagy tisztességgel temették el Ravennában, a nagytemplom bejárata előtt. Mint Firenze községnek számüzöttje halt megkörülbelül 56 éves korában. Ez a Dante tisztes és ős firenzeipolgár volt a San Pietro-kapu negyedéből s nekünk szomszédunk.Firenzéből való számüzetése a francia királyi házból való ValoisKárolynak az 1301-ik évben Firenzébe való jövetele okából történt.Az emlitett Dante városunk kiválóbb kormányzói közé s guelf létéreis a fehér párthoz tartozott s minden más vétek nélkül az emlitettfehér párttal együtt üzték el és számkivetették Firenzéből.Tanulmányai folytatására Bolognába ment, később Párisba s a világegyéb részeibe. Világi ember létére nagy tudós volt szinte mindentudományágban; a legnagyobb költő s bölcsész volt, tökéletesretorikus, ugy a szerkesztésben s verselésben, mint a -8- szószékenelőkelő beszédü szónok, a rimelésben a legnagyobb, legtisztább slegszebb irállyal, melyet nyelvünk az ő koráig s azóta isfölmutathat. Ifju korában irta a Vita nuova cimü művét aszerelemről, később számüzetésében vagy 20 nagyobb kiváló szerelmicanzonét szerzett s a többi közt három jeles levelet irt; egyetártatlanul való számüzetésén keseregve a firenzei kormányhozintézett; a másikat a Bresciát megszálló Henrik császárhoz irta,szinte prófétai hangon intve őt idővesztegetése miatt; a harmadikatKelemen pápa halála után való üresedés alkalmával az olaszbiborosokhoz irta, hogy egyezzenek meg s válasszanak olasz pápát.Valamennyinek a nyelve latin, magasztos szerkesztésben, kiválógondolatokkal s tekintélyekkel. A bölcs magyarázók nagyon dicsértékőket. Irta a Commediát, melyben diszes rimekben nagy s finomerkölcsi, természettudományi, csillagászati, bölcsészeti shittudományi kérdésekkel, szép uj alakzatokkal, hasonlatokkal sköltői fogásokkal 100 fejezetben, vagyis énekben megszerkesztette stárgyalta a pokol, a tisztitóhely s a mennyország létét, s ezekállapotát oly fenségesen irta meg, amint csak lehet, amint emlitettkönyvéből minden éles látásu ember láthatja. E Commediában talánkelleténél jobban örömét találja a bosszuban s költő módjára valókifakadásokban, ami valószinüleg számüzetésének következménye. Őirta meg a Monarchiát is, melyben a pápai s császáriméltóságot tárgyalta. Köznyelven magyarázatot kezdett irni 14fentebb emlitett erkölcsi szonettjéhez, melyek azonban, hármatkivéve, közbejött halála miatt befejezetlenül maradtak; ez ameglévőből itélve magasztos, szép, finom s nagyszabásu munkánakigérkezett mivel fenséges szerkezettel s szép bölcseleti éscsillagászati elmélkedésekkel diszeskedve tünik elénk. Ugyszinténirt egy ...