Megjegyzések:
A tartalomjegyzék az 529. oldalontalálható.
Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.com/books?id=n_piAAAAMAAJ.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.
JÓKAI MÓR
ÖSSZES MŰVEI
NEMZETI KIADÁS
LII. KÖTET
A JÖVŐ SZÁZAD REGÉNYE.I.
BUDAPEST
RÉVAI TESTVÉREKKIADÁSA
1896
A JÖVŐ SZÁZAD REGÉNYE
IRTA
JÓKAI MÓR
I. RÉSZ
PFEIFER FERDINÁNDTULAJDONA
BUDAPEST
RÉVAI TESTVÉREKKIADÁSA
1896
ELŐSZÓ.
Ez a mű nem tart igényt arra, hogy az úgynevezett«államregények» közé soroztassék, minő Morus Tamás hirhedett«Utopiá»-ja, mely nemes ábrándjaival az emberiség egyszerűmesterkéletlen tökélyét egy puszta szigeten kisérlé meg létrehozni;minő «Klimius Miklós földalatti útja», Holbergtől; minő Swiftremekműve: «Gulliver utazásai», melyek satyrai alakban rajzolják azismert államok travestált viszonyait, vagy minő Campanella «CivitasSolis»-a, – vagy Cabet «Voyage en Icarie»-ja, mely főleg párteszmékszolgálatára készült, – vagy Terasson «Sethos»-a, mely állítólagegyptomi hieroglyphok hagyományaiból compiláltatott, vagy Fenelon«Telamach»-ja, vagy az «Ophir» rejtélyes királyságának,«Scydromedia», «Dimocala», «Ajaója», «Nova Atlantis», «La Basiliadede Bilpai» országainak és szigeteinek tendentiósus, képzelmes ésmesés leirásai, vagy az «Eldorado» satyrája, mely a többi ideálisállamregényeket jő gúnyolni.
Más regénynek a feladata, egy mesét, melyet csak a képzeletalkotott, úgy adni elő, hogy az olvasó azt higyje, hogy valóbanmegtörténhetett; ez a regény egy olyan koreseményt fog előadni,mely «még» nem történt meg, s küzdeni fog a nehéz feladattal, úgyrajzolni a tényeket és alakokat, a jővő korszak kül- és belvilágát,hogy az olvasó azt mondja rá: ez még megtörténhetik!
Nem lesznek ebben utópiai államok és icariai emberek; nem leszennek színhelye egy még föl nem fedezett sziget; mindenütt azismert földön fog a történet végig lefolyni, -2- s fejlődésétveszi oly helyzetekből, melyek mai nap léteznek, oly eszmékből,melyek a világ alakítására ma is befolynak.
Segélyül hivtam az ismeretet, a hitet és a képzelmet.
Tanultam ismerni a történetileg értett külvilágot: az államokfejlődését, alakulását, feloszlásuknak és újjászületésüknekindokait, phasisait; tanultam csodálni és irigyelni a civilisatiótterjesztő nemzetóriásokat, s e bámulat közben a szeretet, a féltés,az életvágy ösztönző gerjedelmét ér